A Pécsi Középkori Egyetem környezetének rendezése


helyszín
:    Pécs, Székesegyház északi oldal
megbízó:    Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
tervezők védőépület illetve Aranyos Mária kápolna helyreállítási tervei:  Schőnerné PUSZTAI Ilona, SCHŐNER László
környezettervezés romkert, várfal sétány:    GERGELY Antal és ALMÁSI Balázs
tervezés éve:    2008-2012
kivitelezés:    2011-2014
kivitelező:    Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.
alapterület:    I. ütem – 5000 m2
fotók:   ALMÁSI Balázs

Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon először itt alkalmaztak gabion falat régészeti szempontból kiemelkedő helyen. A tervezési folyamat során a műemléki tervtanács neves építész tagjai is nagyon pozitívan fogadták ezt az új megközelítést. Ráadásul az országban ebben az időben szintén itt alkalmaztak először organikus stabilizált szórt burkolatot ekkora mennyiségben.

Magyarország első egyetemét, Vilmos pécsi püspök 1367-ben alapította ezen a helyen.

A Pécsi Középkori Egyetem környezetrendezési munkái három egymástól szintben eltérő területre, és az ezeket összefűző közlekedési vonalakra, hálózatra terjednek ki. Az alsó terület, a székesegyház északi homlokzata mentén húzódó, elnyújtott burkolt tér, amely a múzeumépület fő megközelítését biztosítja, annak bejárati előterét képzi. A középső szint, az Aranyos Mária kápolna, illetve Püspöki pincészet (Magtár), míg a felső szint, a múzeum feletti, illetve a falak közötti nyugat-kelet irányú várfalsétány térsége. A három terület kialakítását, az egységes és visszafogott anyaghasználat jellemzi.

Az épített környezet meghatározó anyaga a fehér kemény mészkő, illetve a sötétszürke kőzúzalék. A mészkő, a kiemelt közlekedő és tartózkodó felületek burkolata. A további, vagy másodlagos felületek, amelyek még nem zöldfelületi funkcióval bírnak, általánosságban a sötétszürke stabilizált andezit zúzalékot kapják burkolatként. Ez a homogén felület, a világosabb épített elemek, romok kiemelését szolgálja, illetve egy általános használatú, és semleges tartózkodó téri minőséget képvisel. A burkolt felületeket kísérő támfalak, lépcsők, köztéri bútorok, szegélyek és berendezési tárgyak anyaga ugyancsak fűrészelt felületű kemény mészkő. A mészkő alkalmazkodik a történeti környezethez, ugyanis fontos építőanyaga a korábbi meghatározó épületeknek, illetve falaknak is. Az alkalmazott kemény mészkő megmunkáltságának minőségével, vagyis fűrészelt felülete révén válik el a történeti környezettől, és utal egyértelműen mai rendeltetésére.

A téri koncepció kialakításában az Aranyos Mária kápolna romterületének, mint meghatározó műemléknek az elsődlegességét céloztuk meg, melynek érdekében, a kápolna használatával egyidejűleg létező térstruktúra viszonyokat rekonstruáltuk. A mostani szintemelések, a támfalak nyomvonala és magassága így, a 14. század végén kialakult állapotot tükrözi. E rekonstruált téri helyzet biztosításában főszerepet játszó támfal, alaprajzi nyomvonalát azonban nem minden részletében ismerjük pontosan, így a létrehozott szintemelést biztosító új fal, az eredetivel közel azonos nyomvonalon, de attól jól megkülönböztethető módon, egy bazalt kőanyaggal feltöltött, gabion szerkezetű fal formájában van jelen.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .