Gróf Bethlen István síremléke

 

helyszín:    Nemzeti Sírkert 12/2 parcella, Budapest
megbízó:    Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság
tájépítész:    Almási Balázs
tervezés éve:    2000-2001
kivitelezés:    2001 október
kivitelező:    Főkert – BTI Nemeskő és építőipari Kft. – Rákosy Üveg
bekerülési költség:    12.000.000 Ft
alapterület:    920 m2

2001-ben a Batthyány család sírboltjánál folyó rekonstrukciós munkálatokkal párhuzamosan, az egykori miniszterelnök sírjánál is jelentős átalakításba kezdenek. A végső cél, egy olyan méltó síremlék létrehozása, amely immáron megnövekedett „súlyával” képes lesz egyensúlyt teremteni a Batthyány mauzóleum másik oldalán elterülő, jóval nagyobb parcella sírjaival. Elvárás volt még, a „Bethlen parcella” déli csücskében nyugvó, kommunista nézeteket valló Mics János sírhelyének ideológiai – s egyben fizikai – lehatárolása, valamint a sírhely szilárd burkolaton való megközelítése is.

Ez utóbbi elvárás bizonyult a legnehezebb feladatnak, ugyanis a sír – a szokványostól eltérően – a parcella középső felében helyezkedik el. Bármilyen új út újabb irányokat, tengelyt eredményez, amely igen nehezen illeszthető a temető egészének szerkezetébe. A megközelítés konkrét tengely nyitása nélkül is elképzelhető egy semleges felületen, de a sír helyzetéből adódóan ez a burkolat túlságosan nagy lenne, amelyet csak egy monumentális síremlékkel lehetne ellenpontozni. Az új sírhelynek képviselnie kell egyfajta ideológiai kapcsolatot is a két miniszterelnök (Batthyány – Bethlen) között, de ez a kapcsolat nem lehet egyenlőtlen a sírhelyek méretkülönbségei ellenére sem.

A sírhely „hagyományos módon” erőteljes hátteret kapott, és a legközelebbi feltáró út felé – amely egyben a fő megközelítési irány is –, pontosan észak felé tekint. A parcella épített elemei – a temető főtengelyével azonos módon – nyugat-kelet irányúak, amely sugallja a síremlék és a Batthyány mauzóleum-, valamint a síremlék és a temető közti kapcsolatot.

A sírhely emberléptékű, tehát nem méretével, hanem a felhasznált anyagok minőségével és a kompozícióval együttesen teremt méltóságteljes környezetet. A letisztult, egyszerű formák, a nemes – s a hazai temetőkultúrában eddig mellőzött – anyagok, valamint az alkalmazott kontrasztok egymást erősítve emelik az emlékmű jelentőségét.

A tervezés fő gondolata volt, a nap bevonása a kompozícióba. A sírkő maga egy szabályos fekete gránittömb, amelynek hátterében egy valamivel több, mint kétszer három méteres matt üvegfal kapott helyet. Az üvegtábla napsütés esetén begyűjti a napsugarakat, s erős kontrasztot képez az előtérben elhelyezett fekete kubussal. Borús időben az üveg sejtelmes selyemfényével ad semleges hátteret a kőnek.

„A legnagyobb vigasztaló – ezeréves tapasztalat szerint – a természet. A természet állandó mozgását, szüntelen hatását kell éreznünk, meglátnunk, ez enyhíti gyászunkat. Ezért kell a temetőbe az örök életű természetnek teret engedni, alkalmat adni minél szélesebb, minél teljesebb érvényesülésére, jótékony hatásának minél zavartalanabb kifejezésére.” 1

Alacsonyabb napállásnál – tehát kora délelőtt, vagy a késő délutáni órákban, vagy esetenként a téli időszakban – az üvegfalon lassan tovatűnő árnyak mozgása láthatóvá teszi az idő múlását, amely ellentétet képez a sírhely statikus elemeinek állandóságával. A pillanatonként változó árnyékok (levelek játéka) pedig közelebb hozzák a természetet, láthatóvá teszik a szelet, s élettel töltik meg a komor fekete „monolitot”.

A sírkő körüli tíz négyzetméternyi egyöntetű édesvízi mészkőburkolat elegendő helyet biztosít a megemlékezéshez. Az üvegfal védelmében, félig „kilógva” egy szabályos ülő kőpad is helyet kapott, melynek sírkő felőli oldalába egy piciny ültető edényt helyeztek el. A kőpad helyzete egyfajta mobilitást sugall, amely a sírkő súlyponti „állandóságával” ellentétben, az ott helyet foglaló személy időben pillanatnyi ott tartózkodását is szimbolizálja. A sírkő méretezésének egyik szempontja volt, hogy a közelben elhelyezett kőpadon „gátlások” nélkül meg lehessen pihenni, vagyis mérete legyen emberléptékű, horizontmagasság körüli (155/85/35 cm).

1.     szerk. Jámbor I. (1988): Kertépítészet II.
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest

Mentés

2 Replies to “Gróf Bethlen István síremléke”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..